Nos nem véletlenül nem írtam eddig. Effektíve nem történt semmi említésre méltó. Na de ma! Lejártam a lábam biciklimet. Annyi öröm volt benne, hogy délután ébredtem, so no school (persze ennek anyum nem örült). Kipróbáltam a kávét vaníliás cukorral, mit ne mondjak, annyira nem jó. Nagynehezen felöltöztem, megyek le a lépcsőn, kiveszem a biciklimet, belebotlok a szomszéd srácba. Itt egy érdekes beszélgetés vette kezdetét, megkérdezte, hogy miféle idősebb pasim van nekem, akivel kézen fogja sétálok meg smárolok az utcán. Na! Ezt én is szeretném tudni. Tudtommal október 23. óta nem járok senkivel. Ezek szerint de. Mostmár figyelem magamat az utcán, hátha én is látom. Ezek után kimentem az orvoshoz, beutaló, igazolás, ezazamaz. Hiába kérdeztem bárkit, hogy hogy hívják Babi nénit, nem mondták meg. Olyan választ kaptam, hogy hívjam így, mindenki így szokta. Oké. Bementem a zenébe, de Babi néni nem volt bent, de azért a kottáit otthagytam. (lényegtelen, hogy miről van szó) Ez után nem mesélem el, hogy mi volt, mert kedves ismerősömet megbasszabünteti az Apeh, majd kimentem a buszmegbe megnézni, hogy mikor megy busz a kórház felé. Akkor! Szóval felszálltam, az ének órámat sikeresen átrakattam későbbre. (14:30-nál tartunk most, 13:00kor indultam el otthonról.) Átértem Szentesre, beszélgettem apámmal, meg ilyesmik, majd vissza a buszhoz, ami természetesen késett, jó volt negyed órát állni a tűző napon, de túléltem. Ismét Csongrádon vagyok, go énekóra (Dulics Timi a legjobb énektanár a megyében, a Múzsában tanít, lehet még jelentkezni, fél évre puszta 10 rugó, de ez bármit megér-ingyenreklám). Timcsi nem hozott kottát, egyet talált véletlenül, azt gyakorolgattuk, majd elindultam hazafelé. Azt mondta, ő is leszalad. Pont arra jött, amerre én, eközben megtudtam, hogy megy a Bohémba kávézni. Na, nekem se volt sok kedvem hazamenni, felmentem vele, utána úgyis szolfézs volt. Na! Ki kávézik a magánénektanárával rajtam kívül? :P Meghívott. :) (akkor itt is köszcsi Timcsi) Visszamentünk a suliba, segítettem neki musical-témában, majd érdekfeszítő szolfézsóra vette kezdetét zenehallgatósan. (Otthon még mindig nem voltam, most fél 6 van) Szerencsére gyorsan vége lett, elmentem egyet barátnőmmel sétálni, felugrottunk mamámhoz. (3/4 8) Hív Gergő, hogy fessem be a haját. Na hát oké, csináljuk. HAZAÉRTEM. Megyek fel a lépcsőházban, látom, hogy a 3. lakó kisfiú ott sír Vargáék ajtaja előtt, és kopog. Gyorsan felvittem a cuccomat a lakásunkba, majd visszamentem a 3.-ra mégis megérdeklődni, hogy mi a helyzet. Kedves édesanyukája átment a szomszédba, a gyerek (mint utólag kiderült) kb. fél órája mászkált a lépcsőházban, meg kopogott az ajtón. Na becsöngettem én is, jel: semmi. Hát jó, átszóltam a másik szomszédnak, és még vagy egy fél óráig játszottunk az 5 éves gyerekkel, akit egyedül hagytak a lakásban. Megérkezett anyuci, enyhe meglepődéssel, hogy miért nem kopogott át a gyerek? A csöngetést nem hallották... Na megoldódott ez is, megérkezett haverom.(20:15) Felkentük a szőkítőt, vártunk-vártunk-vártunk. A töve szőke lett, az előtte répaszínűre festett haja alig fakult, msn, facebook, zsizsik-chat, majd lemostam, megszárítottam, ettünk és hazament. (22:30) és most jutott eszembe, hogy kirohadt a farmville-m!

 Teljes mértékben érthető oka van annak, hogy tegnap nem írtam. Felriadtam délben egy telefonhívásra, majd gyorsan összekaptam magam, riasztottam a népet, hogy nekünk ma haknink van. Születés hete van itt ugyebár Csongrád cityn, és még mi magunk sem értjük, hogy ahhoz hogy kapcsolódik a Hair c. musicalből egy dal, a Jó reggel napfény!, de nekünk ezt ott el kellett énekelni. Ezt meg is tettünk, bár többen voltunk fellépők, mint a közönség, tehát családias volt a hangulat. Mindezek után kivonultunk, és volt egy csomó egészséges kaja, amiből ehettünk. Meg kell hagyni, finom volt. Ide hogy jön a retro party? Elmentünk egyet ezután sétálni, és megláttuk, hogy Csabi ma lent tolja az ipart az infernoban, úgy döntöttünk, hogy lemegyünk. Kizárólag Karaoke-retro partyra járunk, és már nagyon vágytunk rá, ezért természetes, hogy ott kell lennünk. Feljöttünk hozzánk, kínlódtunk egy sort, majd Juciék elmentek zenekarra, addig készülődtem, sétáltam egyet Eszterrel, aztán go AK Renivel piát meg cigit venni. Hazajöttünk, csináltam kaját, ettünk és elindultunk. Na! Még ilyen sem volt. El sem tudom képzelni, hogy hogy történhetett olyan, hogy hamarabb odaértünk, mint ahogy elkezdődött volna a buli. (Az utat szándékosan hagytam ki, arról inkább nem beszélnék...mondjuk úgy: ittunk.) Érkezésünk pillanatában már igen jól éreztük magunkat, és még erre jött a hubi. Még soha nem ittam, hát ezt is el kellett kezdeni. Köszi Reni! Kezdődött az éneklés, a további ivászat, Juci hánytatása a füvön, aztán Ő meg Reni el is mentek. Mi még Gergővel küldtük a karaoke-t kicsit, no meg X-factor Bettivel. Juhéjj! Majd mi is hazahúztuk a belünket party végén, és ennyi a mozgalmas tegnapi napom. 

 Túléltem! Mondhatni nem is volt olyan rossz, mint gondoltam. Jól sült a meglepink, tanárúr marad a helyén, nem lesz kirúgva. ;) Kisebb bakik azért voltak, de az szerencsére nem a részemről. Szövegelfelejtés, meg tanárúr úgy gondolta abbahagyja a zongrázást, de nemvolt cink! :D A konferansz-szövegem tetszett mindenkinek, még jó, hogy előtte felolvastam a szereplőknek a felkonfot, így nem az előadás közepén tört ki a nevetés. Azért sajnálom, hogy Timi nem énekelt. :( Estefelé felhívtam rég nem látott/hallott barátnőmet, majd' negyed órát beszélgettünk, de jó volt. :) Nosztalgia a kóborkutyákról, beavatás a hajbeültetés rejtelmei, fájdalmaiba, és miegymás. Holnap apum megint elmegy. :( Újabb 7 év következik... ? remélem nem.

 Én is elkezdem. Ez soha nem fordult volna meg a fejemben, ha egy kedves ismerősömről nem tudnám, hogy blogol. Puszta kíváncsiságból megnéztem, hogy nem-e írt valamit első nagyszabású előadásunkról, a Hair-ről. Hát nem. Gondoltam kommentelek neki egyet, hogy nem bántam volna, ha esetleg... De beadta, hogy hoppá, azé' regisztrálj már. Na mondom oké. Felesleges lett volna a mindenféle aktiváló kód, meg kitöltögetés, ha utána hagynám az egészet. Blogoljunk. 2010. május 4. kedd, a koreográfusunk szülinapja, érettségiszünet. Ekkor indultam, remélem, hogy nem holnap nem az utolsó lesz.

Meg volt a Hair, sikerült! A hakni is jó volt a majálison, de holnap sanzon-est. Nos, vannak kétségeim, félek. De erről majd...hát...holnap, ha túlélem.

Na, egy videót nyomassunk be a háttérmunkálatokból:https://www.youtube.com/watch?v=fFF468VRObE